Környék leírása:

1681-ben Esterházy Pál a császári adminisztráció elkobozta javakat megvette. 1720-ban Hg. Esterházy József irányításával megkezdődött az Esterházy kastély építése. Eszterháza neve először Miklós herceg levelében olvasható: "Schloss Eszterháza". (1766.)

A kastély 1768-1790 között élte fénykorát. 1773-ban Mária Terézia Eszterházára látogatott, amelyről Sarródi Dallos Márton "Eszterházi várnak és ahoz tartozandó nevezetesebb helyeinek rövid leírása..." című művében írt. Eszterháza e kor kultúrális életében rendkívüli szerepet játszott.

Európában számos francia, angol, német nyelvi leírás jelent meg Eszterházáról az "Eszterházi vigasságokról". Az ország első két állandó színháza is az Esterházy család rezidenciáján épült.

J. Haydn, (1732-1809) a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője csaknem két évtizedet töltött a "pompakedvelő", művészetek és kultúrát támogató Esterházy Miklós herceg szolgálatában. Az 50-es évek második felében dr. Rados Jenő professzor irrnyításával az akkor alakult fertődi Építőipari KTSZ megkezdte a kastély helyreállítását.

Az Esterházy kastély, a "magyar Versaillles" Magyarország egyik legszebb kastélyegyüttese.

A kastélyt évente több százezer túrista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja a hatvanezret 50-60 ország képviseletében.

Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben jeles bel és külföldi művészek, kamara és nagyzenekarok előadásában.

A kastély adottságaival felnőtt egy zenei központ kialakítására. Néhány éve a "Magyarországi Barokk Vigasságok" keretében Eszterházán újra megszólalnak "kosztümös" korabeli operák, színházi előadások, és mint egykor tűzijáték zárja az ünnepet.

Szabadidos lehetoségek:

A magyarországi Ferto-táj elkülönítheto részletei a Fertomelléki-dombsor; maga a 75 km2-es, 80%-ban elnádasodott tó a határtól a domblábi rétekig; s a Hegykotol Sarródig terjedo szikes rétek, puszták, nádasok világa, amely tulajdonképpen a Ferto-zug délkeleti csücske, s átmenetet alkot a Hanság felé.

A Ferto Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Hossza 35 km, szélessége 7-15 km, felülete 309 km2. Vízgyujto területe 1230 km2 mindössze négyszer nagyobb, mint a tófelület. Vízmélysége átlagosan 50-60 cm, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. Felszíni hozzáfolyása a Wulka- és Rákos-patak, természetes állapotában lefolyástalan. Vízleeresztés a Hansági-focsatornán keresztül a ferto-újlaki zsilip nyitásával lehetséges.

Mi is az a "ferto" tulajdonképpen? A limnológiai nevezéktan szerint: "A ferto nagy vagy közepes kiterjedésu, sekély (átlag 1-2 m mélységu) állóvíz. Felületének több, mint 1/3-a kiemelkedo mo-sári növényzettel borított, de emellett kisebb-nagyobb nyíltvízi tisztásai vannak." E találó meghatározás pontosan illik a Fertore.

A tó korát mintegy 20 ezer évre becsülik, a Hanság-medencével egyidejuleg, a jégkorszak végén földkéregmozgások (tektonikus lezökkenések) során jött létre. A rómaiak "Lacus Peiso" néven ismerték és id. Plinius feljegyezte idoszakos teljes kiszáradását. Ez a történelem során többször is megismétlodött, utoljára a múlt század '60-as, '70-es éveiben. Osi háborítatlanságában a Ferto és a Hanság vízjárta, tozeges vidéke összefüggo vízrendszert alkotott egészen a XVIII. század második feléig