A szálláson található apartmanok, kiadó szobák száma : 2 db 2 ágyas, 2 db 3 ágyas
Fürdoszoba káddal és vécével: és
Fürdoszoba tusolóval és vécével: 3
Nappalik száma: 1
Étkezok száma: 1 |
hűtő, mikrohullám
TV, hajszáritó
|
Teraszok száma: filegoria
Kerti bútorok és és felszerelések : pad asztallal
Parkolóhelyek a kertben
Parkolóhelyek az utcán
Garázs
|
Környék leírása:
Torockó és környékének kivételes hangulata akkor is magával ragadja az odatévedő embert, ha a táj s a benne élő közösség kialakulásáról, sorsáról, értékeiről mit sem tud. Van, akit a festői környezet, van, akit a színpompás népviselet vagy a népi építészet egyszeru eleganciája köt le elsősorban.
A település maga az Erdélyi-szigethegységhez tartozó Torockai-hegység északi részén, a Torockói-medencében alakult ki.
A torockói népi építészet
Az első sajátosság, amely a Torockóra érkező figyelmét felkeltheti, a falu Piacterének egységes, városias jellege. Kialakulása a falu történetének két szomorú eseményéhez fuződik: egyrészt egy 1870-ben bekövetkezett tuzvészhez, amely elpusztította a Piactér korábbi házait, s így éppen a falu módosabb polgárait érintette. Másrészt a vasbányászat 19. század végi megszunéséhez, amely a gazdasági fejlődésnek gátat szabott, így a tuzvész után felépített lakóházak jórészt változatlanok maradtak napjainkig. Az aránylag rövid idő alatt felépített klasszicista ornamentikájú kőházak a 19. századi polgári ízlésvilágot tükrözik. A Piactéren már a tuzvész előtt megjelent néhány klasszicista ízlésu lakóház, valószínuleg az 1836-ban épült, a déli soron álló Zsakó-ház és az 1841-42-ben épült, a Főtér sarkán álló Bosla-ház lehettek ez elsők.
A torockói népviselet
A torockói népviselet, avatott kutatója Nagy Jenő szerint, az egyik legváltozatosabb és leggazdagabb magyar népi öltözet. Gazdagságának magyarázata szintén az az életforma, amelyet Torockó lakossága a 19. század végéig folytatott. A vasmuvesség termékeivel messze vidékekre eljutó torockóiak kapcsolatba kerültek magyar, szász és román városi és falusi lakossággal, ami rányomta bélyegét az öltözködési ízlés alakulására is. A nemtől, életkortól és alkalomtól függő öltözet alapanyagait a torockóiak jórészt vásárlás útján szerezték, az egyes darabokat pedig vagy a torockói asszonyok vagy a falusi kismesterek állították elő.
Szórakozási lehetoségek:
Város nézés:
Torda,Marosvásárhely, Szováta, Kolozsvár, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Segesvár, Nagyszeben, Déva, Vajdahunyad, ...és meg sok más lehetőség.
Gyalogtura:
Székelykő, Ordaskő gerinctúra, Torockószentgyörgyi vár, Kőköz, Remetei sziklaszoros, Szolcsvai búvópatak, Izel völgye, Tordai-hasadék, ...és meg sok más lehetőség.
Falu nezes:
A Néprajzi Múzeum - melyben látható a megmarat bányász város régen használt szerszámai, Torockó népviselette, festet butora és a megmaradt kézi munkái.
Két magán muzeum - Ida néni muzeuma és Anna néni muzeuma.
Az unitárius templom.
Vízimalom. |